A Dédi kancsója

A Dédi háza olybá tűnt mindig, mint egy csöpp múzeum. Emlékek gyűjteménye, ahol minden tárgynak, minden kis darabnak egyedi jelentése volt. Mindegyik mesélt valamiről. Aztán ezek a tárgyak, emlékek és történetek, ahogy az idő ballagott, egyre inkább a mindennapjainkba férkőztek. Már miénk lett a szép, ónémet tálaló, a finom kezek hímezte, azsúros terítők, a csodák módjára világégéseket átvészelt porcelánok, a míves üvegpoharak. - s ezek nem hét lakat alatt őrzött titkok, de mindennapjaink megfűszerezőik. Nagy becsben tartjuk őket, s a régi tárgyak meséit már gyermekeink is kívülről fújják. Aztán egy szép napon a kancsó lepördült az ablakpárkányról, s ezer darabra tört...kép őrzi azóta a Dédi kedves kancsójának emlékét... ...Ha eltört a kancsó, ha apró cserepek formáját öltötte a kedves bögre, a régi váza. Hozd el hozzám!

A mozaik kisméretű, egyenként vágott, lapocskákból összeállított, kötőanyagba ágyazott artisztikus burkolat. A bizánci mozaik ragyogó színei, az arany fenségessége a szecesszióval újjáéledt. A mozaik-képek, a historizáló tárgyak mind-mind az eredetiséget keresik, a sok csillogó kődarab mind önálló egyéniségként él bennük.
Üvegmozaik képek, mozaikkal díszített, egyedi tervezésű használati tárgyak, mint egy mozaikból kirakott céglogóval ékesített asztal...