A csend, béke és nyugalom hármasa árad a sokszínű tájakból, ahol csak vendég az ember. A természetben rejtőző lélek tűnődései, képbe szőtt érintések, simogató sugallatok a távol-keleti hatástól is megtermékenyült ecsetnyomokban... Egy szál virágnyi nyugalom a mindenség szédítő mozgásában... belesimulva a tájba, átélve egy érzékeny virág életét: a természet lelkébe látni...

A legszebb, amit átélhetünk, a dolgok titokzatossága
(Einstein)

Az ember régtől fogva gyönyörködteti szemét otthona vázáiba rendezett virágaival, de ez még nem művészet. Az igazi művészethez egyetlen út vezet: ha az ember felismeri a növény legtermészetesebb formáját, azt a formát, amilyen a növény kint a mezőn, fent a domboldalon vagy lent a vízparton. S e természetes növényi lét láttán felismeri önmaga lényegét, saját lelkében éledő legbensőbb szépséget. Ez az út azonban ezen is túlmutat: amikor a lélek apró rezdülései áthatják az egész alkotást.

A kép első kötelessége, hogy ünnep legyen a szem számára.
(Delacroix)

Az igazi virág egyetemesen létező, soha nem valamelyik évszak éppen nyíló virága, hanem a magban rejtőző örök élet és örök újulás lehetősége, a valóban a múló szépség tükre, jelképe. Hiszen alighogy feltárja szépségét, már hullatja is. Egy szál virágnyi nyugalom a mindenség szédítő mozgásában: a művész énjének tükre, amelyből határtalan szépség árad.

Ein guter Rat: arbeiten Sie nicht zu sehr nach der Natur. Kunst ist Abstraktion, holen diese aus der Natur, in dem Sie von ihr träumen. (Gauguin)

A világ valamennyi élőlénye magában hordozza a belső szentséget. E belső tökély hasonlatos a növényi maghoz. Ahogy a szomjas földre hulló eső kicsíráztatja a magot a földben, úgy teljesedhet ki minden emberi lélekben a hit, olyan magától értetődő természetességgel, ahogy a magból szárba szökken és szirmát bontja a virág. A virágmag nem más, mint a virág legbelső lényegének jelképe, mag a "virágszellem". S ha az ember a virág láttán nem csupán pompás színeket, lágy szirmokat lát, finom illatot érez, hanem ráébred a belső sugallatra, amely a virág legmélyéből árad, szinte maga is átéli a virág életét.

Az egyszerű és pontos formák ráébresztenek arra, hogy önmagadban találd meg a világ törvényeinek legtökéletesebb kifejezését. Bensődben mindig tudatosan éljenek a dolgok, a világ létének a törvénye, s mindenkor légy képes alárendelni magadat az élet értelmének, s rövid földi léted során a tökéletesre törekedj, mert csak úgy találod meg az élet-halál igazi lényegét, ha ráébredsz önmagad értékére. Nem a múló pillanatok számára, nem a percek örömére, kívánságaink teljesülésére teremtődött életünk, hanem a befogadás és közlés, az általunk felfogott, rajtunk átáramló jelenségek és gondolatok tartalmát kell, hogy gazdagítsa valónk, s az önmagunk ellen folytatott küzdelemben le kell győznünk az idő hatalmát, mert a továbbteremtő életet csak így élhetjük le.